Reggel gyorsan kipattantam az ágyból,mielőtt még Harry felkelt volna. A fürdőben felkapkodtam a ruháimat magamra, az övéit a szennyesbe dobtam.Lerohantam a lépcsőn,olyan halkan,amennyire csak tudtam. A konyhába lépve elkezdtem kutakodni.Miután megtaláltam mindent ,csináltam egy kis melegszendvicset magamnak és Harrynek.A cipőmet már vettem is fel,mivel nem állt szándékomban találkozni Harryvel.Az ajtót már kinyitottam,amikor szembetaláltam magam Veronicavál.
-Te meg mit keresel a pasim házában?
-Nem mindegy?-kérdeztem egyhangúan.
-Hát nem! Ő az én pasim!-kiabált bele az arcomba.
-Aha.Tudom,hogy fűvel -fával megcsalod ,szóval ne játszd az ártatlant.
-De én..öhm.-dadogta.
-Nincs semmi de!
-Mi ez a kiabálás Amy?-kérdezte egy hang a hátam mögül.Harry állt pillanatok múlva mellettem.
-Kérdezd a te drága barátnődet.-válaszoltam.
-Veron.Te mit keresel itt? -túrt bele Hazz hajába.
-Én jöttem hozzád. Hiányoztál.-válaszolta.
-Jah..persze. Figyu Amy. Kérlek menj fel a szobámba.
-Mennék haza. Em már vár.-motyogtam.
-kérlek.-nézett rám könyörgőn.
Mérges voltam rá,de felballagtam a lépcsőn,majd a szobába lépve elterültem a hatalmas ágyon.
Fél óráig csak kiabálást lehetett hallania,mi egy hatalmas ajtó csapódással ért véget.A ház hirtelen csendes lett.Egyre közeledő lépteket hallottam . Pillanatokon belül Harry lépett be a szobába.Miközben végig mért,széles mosoly terült el arcán. Hajába lazán beletúrt,miközben mellém ült az ágyon. Kínos csend telepedett közénk,amit én törtem meg.
-Miért kellett itt maradnom?
-Mert én jól érzem magam a társaságodban.-nézett mélyen szemembe.
-És az nem zavar,hogy én nem?-votam fel szemöldököm.
-Ha engem kérdezel. Nem.
-Hogy te mekkora bunkó vagy.-pattantam fel és az ajtón kirohantam. Hallottam,hogy Harry utánam indult.Lesiettem a lépcsőn,Hazz pedig utánnam.
-Állj meg! -kiabált rám.
-Nem fogok!Engem ne keress többé.-kiabáltam vissza az ajtóból. A lábaim csak vittek tovább,minél messzebb Harry házától. Megálltam és egy pillanatra visszafordultam. Még mindig az ajtóban állt és engem figyelt. Jól kilehetett venni arcán a dühöt. Még egy ideig farkasszemet néztünk ,majd becsapta az ajtót.Félek tőle. Hazafelé lassan ballagtam, és reménykedtem benne,hogy Harry nem fog utánnam jönni.
Mikor beléptem a házba finom illatok csapták meg orromat.A konyhába sétáltam,ahol Emily nagyban főzőcskézett.
-Jó reggelt!-köszöntöttem.
-Neked is! Tessék van kávé.-nyújtott felém egy csészét.
.Köszönöm.-vettem el tőle.-Ma nem tartunk egy kis csajos napot?-kérdeztem.
-De.! Ez jó ötlet.-mosolygott rám unokanővérem.-Hol voltál tegnap?
-Öhm...egy ismerősnél.
-Kinél?-fordult velem szembe.
-Harry házában töltöttem az éjszakát.-sütöttem le a szemem.
-Ez most komoly?Ugye ti ketten nem?
-Úristen dehogyis! Em,minek nézel engem?-nevettem.
-Akkor rendben van.-nevetett már ő is.-Milyen filmet nézzünk míg az ebéd elkészül?
-Nekem mindegy.-ballagtam a nappaliba.
A nap olyan gyorsan eltelt,hogy észre se vettük. Esze fáradt estem be az ágyamba,majd hamar el is aludtam.
